Újabb erdélyi településhez érkeztünk el, nevezetesen Gyergyószentmiklóshoz, ami Hargita megye harmadik legnagyobb városa, s egyben az egykori Gyergyószék központja is. A városhoz több kisebb település is tartozik, mint például Gyilkostó, Kovácspéter, Vargatag és Visszafolyó. A 2002-es népszámlálási adatok alapján közel 20.000 fő lakost számláltak, melyből csaknem 17.500 magyar ajkú lakos.
A város 59 km-re található Csíkszeredától, keleti irányban. Északon a Piricske-tető, kelet felől pedig a Magas-Bükk határolják. Mindkét hegy közkedvelt turista célpont, hiszen jócskán 1000 méter felé magasodnak. Csúcsukról csodálatos kilátás nyílik mind a városra, mind a környező hegyekre, erdőségekre.
Gyergyószentmiklós fekvésének köszönhetően Románia egyik leghidegebb éghajlatú városának számít, hiszen évente átlagosan több mint 160 fagyos nap virrad az itt élő emberekre.
A város nevének eredetére vonatkozóan nincs egyetértés. Az utótag Szent Miklós szentelt templomától eredet, maga a gyergyó szó azonban máig vitatott. Az egyik teória szerint a magyar gurog, más néven görög ige folyamatos alakja, melyből később a görgő, majd a gyergyó szó keletkezett, míg egy másik feltevés szerint a település neve a György folyóból eredeztethető.
Következzen most a látnivalók felsorolása, amelyekből Gyergyószentmiklóson is szép számmal akad:
Gyergyószentmiklóson a fent felsoroltakon kívül még számtalan templom és impozáns szobor található. Megemlíthetjük például a várostól északra, az 1087 méter magas Csobot-hegyen álló Szent Anna kápolnát, amely a XIII. században épült, s később barokkizálták. De ide sorolható a Csíky-kert is, amely egy 16 hektáron elterülő arborétum, s amelyet Csíky Dénes ügyvéd telepített 1884 és 1910 között.
Az Erdélyt kedvelők számára vonzó célpont lehet ez a szimpatikus város. Nagyobb testvéreivel - Kolozsvár, Székelyudvarhely -, e település meglátogatása is mindenki számára ajánlott.